2015. 04. 30. (XIX/18) Lapszám

Tartalom ajánló

Belföld

Vida-ügy: elfogyott a levegő?

Baloldali orgánumok már tényként kezelik, hogy nyáron távozik posztjáról a NAV vezetője, akinek – úgy tűnik – elengedte a kezét a politika. Vida Ildikó a kitiltási botrány óta lejtmenetben van és megítélésének az Állami Számvevőszék (ÁSZ) márciusi jelentése sem tett túl jót. A lapunknak nyilatkozó revizor megerősítette, hogy a vizsgálat megállapításai nem elszigetelt esetek az adóhatóság gyakorlatában.

„Okkult háború” Érpatakon

Az elmúlt napokban vihart kavart az Orosz Mihály Zoltán érpataki polgármester által publikált videó, amelyen egy Oroszt korábban ittasan szidalmazó férfi kér bocsánatot a polgármestertől. A videó háborút robbantott ki a konzervatív publicista Stumpf András és Orosz között, aminek vége az lett, hogy a polgármester feljelentette a Mandiner főmunkatársát. De vajon mi az az „érpataki modell”, amelynek országos alkalmazását Orosz korábban a Jobbik figyelmébe ajánlotta?

A Fideszből követelik Farkas Flórián távozását

Elnöki keret, postaköltség, reprezentáció, közfoglalkoztatottak útiköltsége: néhány ügy abból a kilencből, melyek miatt a közelmúltban született feljelentés az Országos Roma Önkormányzat működésével összefüggésben. A színfalak mögött forrnak az indulatok: az ORÖ ellenkeresetet indít, miközben az önkormányzat „belső ellenzéke” ugyanúgy kormánypárti, mint a hatalmon lévő szárny.

Dráma az egészségügyben

„A Fekete Hétvégék akció rövidesen zárul. Példátlan összefogás, támogatás, ami a Nővérek mozgalmát kíséri! Nincs olyan magyarországi egészségügyi intézmény, ahonnan nem küldtek csatlakozó, támogató üzenetet a dolgozók, és csatlakoztak betegek, hozzátartozók, ismerősök és ismeretlenek!” – olvasható a Független Egészségügyi Szakszervezet (FESZ) Facebook-oldalán. Az ápolónők által indított mozgalom célja az egészségügyi dolgozók és a betegek helyzetének javítása, következő akciójuk a május 12-ei, egész ágazatot megmozdító tüntetés lesz.

Hit és értékek

Kik és miért manipulálják a médiát?

Udo Ulfkotte német újságíró tavaly ősszel megdöbbentő könyvet jelentetett meg arról, hogyan működik a német és a nemzetközi média. A Megvásárolt újságírók most magyarul is megjelent a Patmos Records gondozásában – a szerző ennek bemutatójára érkezett Budapestre.

Nepál, a béranyák országa

A nepáli földrengés-katasztrófa hírei között jelent meg egy meglepő tudósítás arról, hogy az egy napon belül a helyszínre érkező izraeli mentőalakulatok 25 olyan újszülöttet menekítettek ki helikopterekkel a fővárosból, Katmanduból, akik a katasztrófa előtti napokban születtek. Ez természetesen még nem lenne szokatlan, hiszen a súlyos csapásban több kórház is összedőlt. Ezek a csecsemők azonban olyan újszülöttek, akiket nepáli béranyák hoztak a világra. Arra vártak, hogy megkapják az izraeli állampolgárságot, amit most soron kívül adnak meg számukra. A Himalájában fekvő ország az utóbbi években a béranya–szolgáltatás nemzetközi központja lett, amelynek megrendelői elsősorban melegpárok.

HÁTTÉR

Szamarak és elefántok csatája

Mindnyájunkra befolyással van, hogy éppen kicsoda az Egyesült Államok elnöke, illetve milyen alapelvek és ideológia mentén irányítja az országát: a legnagyobb gazdasági hatalom döntései kihatnak Európa és Magyarország jólétére; az amerikai trendek, divatok és ideológiák nemzetközi szinten is elterjednek; az amerikai elnök a világ egyetlen szuperhatalma hadseregének a főparancsnoka is egyben; az Egyesült Államok külpolitikája döntő hatással van a világpolitika alakulására. Vajon milyen irányba fordul Washington a következő amerikai választások idején, 2016-ban? Az alábbiakban megvizsgáljuk a Fehér Házig vezető hosszú, nehéz és nagyon drága út lépéseit, az egymással szemben álló két párt közötti alapvető különbségeket és a potenciális jelölteket.

Száz éve történt az örmény genocídium

A 20. század beköszöntét óriási reményekkel várta a nyugati világ. A harmincéves európai béke, a technika ugrásszerű fejlődése pozitív irányba mutatott, ennek ellenére az évszázad a népirtások sorozatából állt, amelyek ma is tartanak ugyanabban a térségben, ahol száz éve a Török Birodalom az örményeket igyekezett eltüntetni a föld színéről. Ez a genocídium mintát adott más embertelen rendszereknek is. Ezt ismerte fel Franz Werfel is, amikor 1933-ban a náci hatalomátvételt követően megírta A Musza Dagh negyven napja című regényét.

Veszélyzónás országok

Nem hozott előrelépést a görög pénzügyi válsághelyzetben az euróövezeti pénzügyminiszterek legutóbbi ülése sem. A június végéig meghosszabbított mentőprogram 7,2 milliárd euróját továbbra is visszatartják a bajba jutott országtól. Elliot Morss amerikai közgazdász szerint azonban tévedés azt gondolni, hogy ma Görögország helyzete az egyetlen, amely jogos aggodalomra és figyelemre ad okot a világgazdaságban. Új módszertana alapján kiderül, hogy számos olyan ország van – még az EU-ban is –, amely joggal pályázhatna a mainstream média hasonló mértékű érdeklődésére.

Szennyfolt a nemzeteken

Fosztogatók címmel jelent meg Anders Rydell svéd újságíró könyve a náci műkincsrablások történelmi hátteréről, és arról, hogy mi a helyzet ma a visszaszolgáltatások körül. A könyvet 2014-ben a legrangosabb svéd irodalmi díjra is jelölték. A nemzetközi könyvhét alkalmából Budapesten tartózkodó szerzővel a könyvről és a restitúciós zsákutcák magyar vonatkozásairól is beszélgettünk.

Vízügyi vészharang

A vízhiány ma minden kontinenst érint – a Föld lakosságának majdnem ötöde él olyan helyen, ahol kevés a rendelkezésre álló édesvíz. Mintegy 500 millióra tehető azok száma, akiket közvetlenül fenyeget ez a probléma, és 1,6 milliárd ember tapasztal úgynevezett gazdasági vízhiányt, amikor szegényes, kiépítetlen a meglévő vízkészletek kiaknázásához szükséges infrastruktúra. Az ENSZ adatai szerint a vízfelhasználás növekedése a lakosság növekedési ütemének kétszerese volt az elmúlt évszázadban, aminek következtében a világ számos területén súlyos vízhiány lépett fel. Bár globális jelenségről még nem beszélhetünk, ez a világ lakosságát fenyegető legsúlyosabb, legnagyobb pusztításra képes probléma – állapítja meg a Világgazdasági Fórum 2015-ös jelentése. (LIA)

Boldogságjelentés 2015

A boldogság nemzetközi napja alkalmából neurológusok, közgazdászok és statisztikusok fogtak ismét össze, hogy harmadjára is megalkossák a World Happiness Reportot (WHR) az ENSZ kezdeményezésére. Vajon melyek a világ legboldogabb országai? Mi teszi boldoggá az embereket? A tanulmány készítői mintegy 170 oldalban igyekeznek ezekre a kérdésekre kimerítő és pontos válaszokat adni.

KÁVÉSZÜNET

Zseni-e a gyerekem?

Honnan tudjuk meg, hogy zseni a gyerekünk? Lehet-e egyáltalán gyerekkorban zseniségről beszélni? Ártunk vagy használunk azzal, ha a gyermekünk különleges képességeit túlhangsúlyozzuk? Bojti Andrea pszichológust, a gyermekpszichologus.blog.hu íróját kérdeztük arról, hogy szakértői szempontból hogyan is kell értelmezni ezt a kérdést.

Sorsformálás szokásalakítással

A népszerű amerikai bibliatanító és New York Times bestseller szerző, Joyce Meyer, a Jó szokások kialakítása, rossz szokások kitakarítása című könyvében arra bátorítja olvasóit a Biblia tükrében, hogy változtassák meg életüket a szokásaik megreformálásával. Bátorító és cselekvésre ösztönző írását számos idézet és történet színezi, amivel a gondolkodásmód és a viselkedés megváltoztatásának szükségességére próbálja felhívni a figyelmet. Ezzel egy időben segítő kezet nyújt gyakorlati tanácsaival döntésünk kivitelezéséhez. Nem ígér varázsszert, amivel egy csapásra minden megváltoztatható, sőt, leszögezi, hogy az elszántság, az odaszánás és az időráfordítás elengedhetetlen az áhított cél eléréséhez.

Palánták csúcstalálkozója

Egyedülálló tankertet avattak a 16. kerületi Bornemisza Péter iskolában, melynek fővédnöke személyesen Bálint György, Magyarország örökifjú kertészmérnöke. „Ezzel az iskolakerttel nem újat kreálunk, hanem egy művelési hagyományt újítunk fel. Ez még nagyobb öröm, és szívesen vettem részt benne” – mondja Bálint gazda. „Nemzedékeink mindinkább elidegenednek a kerti vagy akár a kézműves tevékenységektől. A kertművelés azonban visszavezet minket olyan ismeretekhez, melyek a nevelésben elengedhetetlenek” – emeli ki Horváth András iskolaigazgató.

Arc az erdőben

Gyermekkoromat Kaliforniában töltöttem, de felnőtté Kanadában értem egy nyár során. Tizennégy voltam akkor, tipikus Valley-beli gyerek, aki reménytelenül és felhőtlenül belemerült mindabba a csillogásba és ragyogásba, amit „LA-LA Land” kínált. Ismertem minden új sláger szövegét, a legmenőbb kifejezéseket használtam, és kirívó ruhákat vettem fel olyan magas sarkú cipővel, amelyben akár kosárlabdasztár is lehettem volna – ha a sport egyáltalán érdekelt volna. Rengeteg filmcsillag lakott a szomszédságunkban; a gyerekeikkel bandáztunk, akik az iskolánkba jártak. Elmentünk a legújabb filmpremierekre, az összes sikkes szórakozóhelyet ismertük, a hétvégék és nyarak programja a „sztárles” volt.

Hetek

ARCHÍVUMUNKBÓL AJÁNLJUK:

Tényleg egy tengerparti városban lakott Jézus?

Grüll Tibor írása »

Grüll Tibor / Hit és értékek

A felavatás ünnepe: Öt testvér, akik hittek Izrael jövőjében

Hack Márta írása »

Hack Márta / Hit és értékek

A Messiás-kód: Dániel elrejtette könyvében a megváltás dátumát?

Ruff Tibor írása »

Ruff Tibor / Hit és értékek

hetilap